Kohászati Gyárépítő vállalat

Budapest, Révész utca 9.

 

Ívfényes kemencék gyártása Magyarországon avagy egy hajdani műszaki sikertörténetről

 

 

Bővebben:
Az ívkemence hengeres alakú, belül tűzálló falazattal ellátott, kívül acélköpennyel borított ipari kemence. Fűtése elektromos ívvel történik, feszültsége 220-750 V, áramerőssége 20-200 kA, befogadó képessége 50-250 tonna, energiaigénye 0,7-0,9 GJ/tonna, a kezelési idő 1-3-óra, betétanyaga szilárd ócskavas vagy nyersvas, esetleg vasszivacs vagy fémesített pellett és ötvöző majd salakképző anyagok. Ipari méretekben az ún. Heroult kemence terjedt el, ahol a villamos ív a betét és a grafitból készült elektródák között jön létre. (Leírás a műszaki szótárból.)

Az alábbiakban ezen műszaki berendezés kerül ismertetésre a magyar ipar ’60-80-as éveiből.
A történet elindul
Az ötvenes években újra jelentős fejlődésnek indult az acélgyártás a világban, különböző igények, elvek és célok miatt. Ebből a folyamatból nem maradt ki Magyarország sem. Az ipari háttér megteremtéséhez kiszolgáló vállalatok is fontosak voltak, így született meg a KGYV (Kohászati Gyárépítő Vállalat) is. Kezdetben a „nagy” üzemek segítője, illetve kiszolgálója volt, később már ebből a pozícióból kifelé is tekintgetett.
Az acélgyártás igénye növelte a kemencék fejlesztésének lehetőségét, az ’50-60-as években már ún. nagy teljesítményű HP és UHP kemencék is megjelentek. A gyorsan növekvő cégek, mint az olasz Tagliafery, a német Mannesmann-DEMAG és a SIEMENS, a svéd ASEA-Brown-Boveri vagy számos japán vállalat, igyekeztek kiszolgálni a piaci igényeket.
Szerencsére a kisebb kapacitású kemencék gazdaságos gyártása a nagy megrendelés-állományok mellett nem volt célszerű, így ezek piacán lehetőség mutatkozott az új szereplők számára. A magyar kormány támogatta a gépipar fejlesztését, tehát mind a belföldi, mind a külföldi lehetőség adott volt egy sikeres tevékenység megszervezéséhez.
A ’60-as évek elején az egyik „kóborló” NIKEX/Gépexport üzletkötő belebotlott egy indiai tenderbe, amely ívkemence szállításáról szólt. A részletek ma már nem fontosak, de a befektetőt az alacsony ár meggyőzte, hogy a magyarok a nyerők. Ezután már csak gyártót kellett keresni. Egyértelmű, hogy a magyar kohászok, gépészmérnökök, villamos tervezők és kivitelezők magas szinten művelték szakmájukat, elég csak a diósgyőri kohászatra, a nagy hagyományokkal rendelkező gépgyártásra vagy a GANZ különféle villamos termékeire gondolni! A NIKEX vezetői meggyőzték az ipari minisztériumot, és ezután már csak meg kellett tervezni és legyártani a 3 db ívfényes kemencét indiai megrendelésre. Természetesen ez sikerült is.